A CB (11 m) sávban — kb. 27,500 MHz körül — a koaxiális vezeték nem „csak egy drót”, hanem jelterjedési közeg, ahol a rádió-energiánk egy része hővé alakul, mielőtt elérné az antennát. Ezt nevezzük csillapításnak (loss), amit általában dB-ben adnak meg.
Minél nagyobb a veszteség, annál kevesebb az antenna felé jutó teljesítmény — ami csökkenti az adóteljesítmény hatékony sugárzását, és gyengébb vételt eredményez akár adásnál, akár vételnél. Ezért éri meg jobb kábelt választani.
Igen, tudom: szinte mindenki azt mondja, hogy „elég az RG-58-as kábel”. És valóban: a környéken való rádiózáshoz, helyi összeköttetésekhez az alapabb koaxiális kábelek is tökéletesen megfelelnek.
Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a legtöbb „Hotel Alfa” rádiós célja nem az, hogy a szomszéd utcával beszélgessen, hanem az, hogy minél távolabbi összeköttetéseket hozzon létre.
Ha pedig komolyan vesszük a távoli DX-kapcsolatok létesítését, akkor már egyáltalán nem mindegy, hogy a rádióból kijövő teljesítmény mekkora része jut el ténylegesen az antennáig – és mennyi vész el a koaxiális kábelen hő formájában.
Engedjétek meg, hogy bemutassam a saját személyes példámat, mielőtt belemennénk a részletekbe.
Amikor elkezdtem rádiózni, egy teljesen alap rendszerem volt: egy Midland 1/2 antennát használtam, és hozzá egy RG-58-as koaxiális kábelt. A célom viszont már akkor is az volt, hogy minél távolabbi összeköttetéseket tudjak létrehozni.
Konkrétan azt tűztem ki magam elé, hogy nagyon minimális terjedési viszonyok mellett is fel tudjak szólni Kecskemétről Silviushoz, Szilasligetre, lehetőleg bármilyen körülmények között.
Ezzel az antennával és kábellel azonban ez nem nagyon akart működni. Vagy egyáltalán nem hallottam őt, vagy ha mégis, akkor a vétel érthetőség alatti volt.
Ekkor határoztam el, hogy kipróbálok egy jobb minőségű koaxiális kábelt. Őszintén szólva húztam a fogamat az ára miatt, de végül egy Ecoflex 10 mellett döntöttem. És itt jött a meglepetés: döbbenetesen javult mind a vételi, mind az adási teljesítményem a korábbihoz képest. Már ő is rendesen hallott engem, és én is őt.
Ekkor döbbentem rá arra – kezdőként talán először igazán –, hogy nem a rádió fog „elvinni messzire”, és nem attól fogok jobban hallani másokat sem. Hanem az antenna, a kábel minősége, a telepítési magasság, és csak legvégül az adóteljesítmény együttese számít igazán.
Ezek után lecseréltem az antennát is egy Gain Masterre, és azóta – ha a zajszint és a körülmények engedik – szinte bármikor tudunk beszélni.
De most lássuk példák alapján :
Az alábbi veszteségi értékek átlagos jellemzők (gyártói adatok és tipikus mérések alapján):
Ecoflex 10 (SSB-féle, minőségi, nagyobb átmérő, jobb dielektromos anyag)
-
~1,2 dB/100 m @ 10 MHz
-
~4 dB/100 m @ 100 MHz
RG-58 („SeaTex / Satec” típus hasonló spektrumú kábel)
-
~5 dB/100 m @ 10 MHz
-
~17 dB/100 m @ 100 MHz
A CB-sáv (~27 MHz) vesztesége valahol a 10 MHz és 100 MHz közötti értékek között alakul, de mivel a kábel anyaga nem lineárisan viselkedik frekvenciával, ezekből reális becsléseket készítünk a példákhoz.
| Kábel | kb. veszteség dB/100 m @ CB |
|---|
| RG-58 | ~8 dB/100 m |
| Ecoflex 10 | ~2 dB/100 m |
RG-58 veszteségek (becsült)
| Hossz | Loss (dB) | Power elérhető (%) | Power @antenna (W) |
|---|---|---|---|
| 10 m | ~0,8 dB | 83 % | ~83 W |
| 20 m | ~1,6 dB | 69 % | ~69 W |
| 30 m | ~2,4 dB | 58 % | ~58 W |
Ecoflex 10 veszteségek (becsült)
| Hossz | Loss (dB) | Power elérhető (%) | Power @antenna (W) |
|---|---|---|---|
| 10 m | ~0,2 dB | 95 % | ~95 W |
| 20 m | ~0,4 dB | 91 % | ~91 W |
| 30 m | ~0,6 dB | 87 % | ~87 W |
Ez azt mutatja, hogy például 30 m kábellel RG-58 esetén már csak kb. 58 W jut az antennához, míg Ecoflex 10 esetén még kb. 87 W is elérhető — ami több mint 50 %-kal hatékonyabb energiakihasználást jelent hosszabb távolságon.
Mit jelent ez gyakorlatban?
Jobb sugárzási hatékonyság
Egy gain-master jellegű antenna például 6–9 dBi nyereséggel dolgozik. Ha a kábelveszteség nagy, akkor az antenna “nem kapja meg” azt a teljesítményt, amit kiadnál — így a tényleges sugárzott ERP (Effective Radiated Power) lényegesen kevesebb lesz.
Vételi érzékenység is javul
Az adó-oldali veszteség analóg a vételi oldali jelrontással: ha kevesebb jel vesz el a kábelen, több jel jut el a vevőhöz, ami jobb jel-zaj viszonyt ad akár gyenge jeleknél is. Pl: ha van egy 3dBi-s nyereségű antennánk baromi gyorsan tudunk egy gyengébb minőségű kábellal egy számottevően gyengébb dBi nyereséget elérni...
Kevésbé melegszik a kábel, nagyobb megbízhatóság
Az alacsonyabb veszteség kevesebb hőtermelést jelent a kábelben — ami hosszabb távon stabilabb működést, kevesebb csatlakozó- és izolációs problémát eredményez.
Ha tehát azt szeretnéd, hogy teljes 100 W-os adóteljesítményed a lehető legnagyobb része elérje a CB-antennát, ne spórolj a minőségi kábelnél!
Egy jobb minőségű koax használatával akár 30 – 50 %-kal több RF-energia juthat az antennához hosszabb távolságon, mint RG-58-cal.
Végezetül pedig itt egy koax kalkulátor hogy legyen min agyalni :) https://olgierd.github.io/coaxcalculator/
Remélem, hogy ezzel a kis írással tudtam segíteni azoknak a kezdőknek, akik hasonló problémákkal küzdenek, vagy éppen kábelvásárlás előtt állnak.
És talán sikerül végre legyőzni azt az örök mondást is, hogy „jó az RG-58 is”. Mert igen: helyi rádiózásra valóban teljesen megfelelő. De ha a cél nem az, hogy a környéken beszélgessünk, hanem az, hogy minél messzebbre jussunk el az éterben, akkor bizony ez már sokszor kevés.